Tólig : tapasztalásaim történetei, történeteim tapasztalásai : színházban, rádióban, újságnál, televízióban, forgatásokon, hakniban, 2009-2016

Szerző
Verebes István

Jelzet: 792 V 68
 
Az impozáns méretű kötet szerzője, Verebes István Jászai Mari-díjas színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató, műsorvezető ízig-vérig színházi ember, aki elérkezve hetvenedik életévéhez, amolyan számvetés félének, eddigi pályája összegzésének szánta kötetét.

A szerző visszatekintve a mögötte hagyott évekre, „szimfóniákhoz hasonlatosan” négy nagy tételbe (I. Gyerekkor, 1948-1962; II. Kamaszkor, 1962-1966; III. Ifjúkor, 1966-1978; IV. Férfikor 1978-1995) rendezte az emlékezés talaján fogant gazdag anyagát. A nagy egységeken belül elhatárolt, kisebb gondolati részeket változó tipográfiával jelezte, ekként többnyire egy történet vezeti be a fejezetet, majd ezeket a történeteket a témához kapcsolódó, ám attól kissé elkalandozó „közbevetésekkel” szakítja meg.

Szinte lehetetlen egybefogni ennek a sikeres művésznek a pályáját, amelynek irányát már gyermekkorában kijelölte a sors. Édesapja, a sikeres színművész, Verebes Károly gyakorta vitte el kisfiát a színházba, ahol a „világot jelentő deszkákkal” már korán „szövetséget” kötött a szerző. A főiskolai felvételi, amelynek sikerében nem igazán bízott, végül Várkonyi Zoltán rendező Verebes tehetségébe vetett hitének köszönhetően, pozitív végkifejlettel zárult. Későbbi pályája során számos más „szerepben” is kipróbálta magát, 1973–74-ben a Magyar Televízió szerkesztője is volt. Az 1980-as években vált ismertté a neve, amikor a Magyar Rádiónál vezetett kabaréműsorokat, a politikai témákat sem kikerülve. A rendszerváltozás után állandó műsorvezetője lett az MTV Nap-kelte című, szombat reggeli műsorának, majd a későbbiekben, az egyik kereskedelmi televízióban vetített Heti Hetes című politikai műsor szereplője lett.

Számos híres, ikonikus színészhez kapcsolódó barátsága, a velük eljátszott szerepek és rendezések (pl.: Kern András, Hernádi Judit), magánéleti események is megélednek a kötet lapjain, akárcsak a régi nagyok, többek között Básti Lajos, Kiss Manyi, Tolnai Klári, Pécsi Sándor és még sokan mások.

Napjaink történései között ír a József Attila Színház igazgatójához, Nemcsák Károlyhoz fűződő barátságáról, és arról, miként igyekszik besorolni őt a jobb- és baloldal egyaránt valamiféle skatulyába. Ő azonban független gondolkodónak, alkotónak tartja magát, aki napjainkban már leginkább családja szeretetében „sütkérezve” élvezi az életet.

Az olvasmányos, érdekes kötet mindvégig ébren tartja az olvasó figyelmét, és minden színház iránt érdeklődő találhat izgalmas „tételeket” a kötetben.

(Forrás: kello.hu)