Még látlak odafenn

Szerző
Bauer Barbara

Jelzet: B 42

A szerző, aki valamikor légiutas kísérő volt, többnyire regényeinek témájában sem tud elszakadni a repülés élményétől, máshoz nem hasonlítható gyönyörűségétől.

A mostani, második világháború előtt játszódó történetének főszereplője, a csallóközi, Vágfalván nevelkedett Kojnok Ferenc már gyermekkorában pilóta akart lenni. Mindent megtett célja megvalósításának érdekében, ám a történelem beleszólt tervébe, mert az első világháború végén megkötött, trianoni békeszerződés értelmében, a továbbiakban Magyarországnak nem lehetett légi ereje. 1938-ban aztán ismét a történelem avatkozott bele a férfi életébe, mert az első bécsi döntés értelmében a Felvidéket visszacsatolták Magyarországhoz. A Kassán megnyitott Magyar Honvédelmi Repülő Akadémia tagja lehetett végre Ferenc is, aki már nemcsak hivatásában, de magánéletében is kiteljesedett, amikor feleségül vette szerelmét, Ágnest. Nemsokára kisfiuk születik, és Misike mindenben hasonlított édesapjára, aki megtanítja őt sakkozni is. Nagy partikat játszanak le esténként, ám egy napon vége szakad a családi idillnek, amikor Ferencet, 1942-ben kivezénylik a frontra. Éppen egy befejezetlen partinál tartanak Misivel, az édesapa megígéri kisfiának, hogy nemsokára hazatér, és pontot tesznek az izgalmas játszma végére. Ám sajnos ez nem történik meg, és Ágnesnek, miután férjét a Don-kanyarban eltűntnek nyilvánítják, kisfiával együtt még a lakásukból is ki kell költöznie. Már úgy tűnik, hogy minden reménye odavan, Misike azonban rendíthetetlenül hiszi, hogy apja betartja az ígéretét, és hazatér. Aztán egy napon Ágnes ismerős alakot lát közeledni a házuk felé…

A szépen megírt, 1958 nyarán, katartikus befejezéssel lezárt történet még történelmi ismeretekkel is gyarapíthatja az olvasó tudását.

(Forrás: kello.hu)