Láthatatlan elkövetők : nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Szerző
Pető Andrea

Jelzet: 329 P 64

1944. október 15-én a budapesti Csengery utca 64. szám alatti sárgacsillagos épület házmestere kitette a rádióját az udvari ablakba, hogy mindenki hallja Horthy Miklós kormányzó proklamációját fegyverszünet-kötési szándékáról, Magyarországnak a világháborúból való kiugrásáról. A zsidó lakók örömujjongásban törtek ki, levették a kapu fölötti sárga csillagot. Néhány óra múltán a rádió új híreket közölt: beszámolt a nyilas hatalomátvételről. A rémült lakók, támadásoktól tartva, kapuőrséget szerveztek éjszakára, amikor csakugyan ismeretlen fegyveresek támadtak a lakókra, vérengzésük nyomán tizenhatan haltak meg.

Pető Andrea oknyomozó történelmi riportjában annak járt utána, mi történt azon a drámai éjszakán a Csengery utca 64. alatt. Ehhez először is meg kellett ismernie a forrásokat, mindenekelőtt az 1945. februári népbírósági tárgyalások iratanyagait. Ezek között bukkant rá Dely Piroska nevére, itt találkozott először a nyilas nőmozgalom fogalmával. A szerző kitekint a korszak hasonló európai szélsőjobboldali nőmozgalmaira, és magyarázatot keres arra, miért maradtak máig láthatatlanok a magyar holokauszt női elkövetői. Ezzel kapcsolatban vizsgálja a kollektív emlékezet működését, elemzi a nyomozati iratokat, a sajtó akkori híradásait, a népbírósági perek aktáit.

A Csengery utcai eset fontosságát abban látja, hogy az itt történtek atipikusak voltak, hiszen nem deportáltak haltak meg, hanem fölfegyverzett magyarok gyilkoltak meg a lakóhelyükön védtelen magyar állampolgárokat. Az elkövető csoport egyik vezetője ráadásul nő volt. Pető Andrea történelmi oknyomozásában társadalmi keresztmetszetében is vizsgálja az esetet, fölfedve a sérelmek, a gyűlölködés, az irigység, az erőszak szerepét. Alaposan körbe járja az esetet, tüzetesen bemutatja a helyszínt, a lakókat, az elkövetőket, külön Dely Piroskát, aki az I. világháború idején született Jászkiséren és ápolónőként dolgozott a fővárosban. A szerző szinte helyszíni riport formájában rekonstruálja az éjszakai mészárlást, megidézi a halottak és a gyilkosok emberi történeteit, a gyilkosság emlékének továbbélését, majd „elfelejtődését”.

Hiánypótló kötete bemutatja a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáit és főbb személyiségtípusait, miközben feltárja és értő módon elemzi a láthatatlanság okait is.

(Forrás: kello.hu)