Volt egyszer egy varrodám

Szerző
Náray Tamás

Jelzet: N 35

Náray Tamás, a népszerű magyar divattervező, festő és író önéletrajzi ihletésű regényét, a kétkötetes Az utolsó reggeli Párizsban című „eposzát” ebben a mostani történetben szőtte tovább. Főhősének, Dárnay Dávidnak az élettörténete számos elemében hasonlóságot mutat alteregójának, Náraynak az életpályájával.

A történet 2010-ben veszi kezdetét, amikor Dávid egy múzeumban mutatja be legújabb ruhakollekcióját. A maximalista férfi mindig a tökéletességre törekszik, nem éri be kevesebbel, és ez kihat munkatársainak teljesítményére is, akik közül személyi titkárnője, Anna és Ádám ugyanolyan lelkesedéssel és precizitással végzik feladatukat, mint főnökük. Amikor Dávid a bemutató lázában ég, semmi más nem érdekli, enni is elfelejt, csakis azzal foglalkozik, ami életének centrumában áll, azaz, hogy az általa megálmodott divat a kifutón minden igényt kielégítsen. Pontosan tudja, hogy hiénákként lesnek rá ellenségei, és alig várják, hogy egy apró hibát vétsen, ami aztán támadási felületet adhat a bulvársajtónak. Dávid tökéletesen levezényli a bemutatót, de miként az lenni szokott, akik támadni akarják, azok most sem fogják vissza magukat. A férfi ezután elhagyja Magyarországot, Spanyolországba költözik, és innen építi felívelő karrierjét, amelyet hazájában számosan akadályoztak…

A történet során gyakorta előlép az imádott édesanya alakja, akit Dávid nem tudott kicsábítani az új környezetbe. Ahogy az egyre nagyobb hírnevet magáénak tudó tervező - aki ekkorra már három országban is megnyitotta rangos divatszalonját - művészi fantáziája nyomán életre kelnek a különleges haute couture-ök, az exkluzív, egyedi gyártású ruhák, úgy alakul a főhős élete is, aki akaratán kívül a politika hálójába is bekerül. Dávid soha nem fojtja el magában markáns véleményét, amely az aktuális politikai, társadalmi helyzet megítéléséről is szól és ezzel számos ellenlábast szerez magának. Ő azonban egyenes derékkal megy az úton, amelyen annak idején a szülei elindították, bár tudja, hogy az igazmondás nem mindig célravezető, de nem tud és nem is akar a háttérben irányító hatalmasok hamis elvei szerint élni, mert az otthonról hozott érzékeny világlátása az élet törékeny perceiben is megadja sziklaszilárd tartását…

Szertelen mesélőkedvvel áradó, a fantázia és a valóságos események szövetéből szőtt értékes „kelme”, amely az előzményei nélkül is érthető és élvezhető.

Forrás: kello.hu