Az önkéntes

Szerző
Jack Fairweather

Jelzet: 323 F 12

2019-ben az életrajz kategóriában Jack Fairweather jelen, már több mint huszonöt nyelvre lefordított könyvéért kapta meg a Costa-díjat. A szerző ötéves kutatómunkáját összegzi a kötet, melyben bemutatja Witold Pilecki (1901-1948) életét, főként annak 1939 és 1944 közötti időszakát.

Egy második világháborús lengyel ellenállóról van szó, aki önként vállalta az auschwitzi fogságot, hogy ott felderítést végezzen és konspirációs szervezetet hozzon létre. A katonatiszt 1939 novemberében, Lengyelország összeomlását követően csatlakozott a Titkos Lengyel Hadsereghez, mely később a Honi Hadseregbe olvadt be. Előtte azonban kitalálta, hogy bejut a koncentrációs táborba, hogy feltárja, mi is zajlik ott. Tervét felettesei is támogatták, és Tomasz Serafiński álnévre papírokat is hamisított magának. 1940. szeptember 19-én egy varsói utcai razzia alkalmával pedig hagyta, hogy a németek elfogják, és ezt követően Auschwitzba szállították. Mint a 4859-es számú fogoly, összesen 945 napot töltött Auschwitzban; miközben több csapatban is dolgozott és átvészelt egy tüdőgyulladást, megszervezte a Katonai Szervezetek Szövetségét (ZOW), melynek célja a foglyok erkölcsi tartásának megerősítése, a külső információk elterjesztése, tagjainak élelem és ruházat juttatása, hírek kijuttatása és az esetleges felszabadító akciók belső támogatása volt. Jelentéseiket sikerült kijuttatniuk a táborból, és azok a brit kormányhoz is eljutottak (ezek jelentették a nyugati szövetséges hatalmak hírszerzése számára az első forrásokat Auschwitzról). Miközben információkat gyűjtöttek a táborban folyó tömeggyilkosságokról és kínzásokról, szabotázsakciókat is végre tudtak hajtani az egyes létesítményekben, valamint több náci tisztet és informátort megöltek. Időközben azonban a táborban is felfigyeltek a tevékenységükre, és több tagot kivégeztek. Pilecki elhatározta, hogy megszökik, azzal a céllal, hogy személyesen győzze meg a Honi Hadsereget a tábor megtámadásának szükségességéről. Két társával együtt végül 1943. április 26-án sikerült megszöknie, miután a tábor kerítésén kívül lévő pékségébe osztották be őket éjszakai műszakra. Lefegyverezték az őrséget, elvették a németek papírjait, elvágták a telefonvonalat és megszöktek. Innen gyalog és vízi úton menekültek, és jutottak el a Honi Hadsereg vezetéséhez, ám ők a tábor megtámadásának tervét elutasították. Pilecki később századosként szolgált, belépett egy titkos antikommunista szervezetbe is, majd részt vett a varsói felkelésben. Annak leverése után két további tábort is megjárt. Szabadulása után megírta Auschwitzról szóló monográfiáját, majd a szovjetek lengyelországi bűneit bizonyító dokumentumokat kezdett gyűjteni. Ezért a kommunista állambiztonság 1947-ben letartóztatta, és egy koncepciós perben halálra ítélték (rehabilitációjára csak 1990-ben kerülhetett sor).

A szerző a nem mindennapi második világháborús küldetést ismerteti részletekbe menően, középpontjában természetesen Pilecki szerepével, de röviden kitér a második világháborút követő meghurcoltatására is.

Forrás: kello.hu